2010. október 11., hétfő

Csipkebogyó, ha leszakítanálak...

Nem ilyen nótás a kedve az embernek a csipkebogyótól általában, hiszen nem szilva, hogy dalfakasztó leve legyen neki. De a belőle készült levecske sem megvetendő. Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a városban díszelgő vadrózsabokrokat – aminek az áltermése a csipkebogyó – rendesen ostrom alá fogták a lakók: mindenfelé szedegetik, gyűjtögetik.

Persze nem csak teázgatásra alkalmas, a hecserli lekvár is finom, csak győzze főzögetni, kevergetni türelemmel figyelmesen a kedves háziasszony, mert odakozmál, ha lanyhul a fakanál tánca a fazékban.

A vadrózsa gyakoriságára, áltermésének közkedveltségére utal sokféle elnevezése: csipkebogyó, hecsempecs, hecserli/hecsedli. E perzsa származású fűszernövény, tavasszal rózsaszín virágokkal illatozó, szeptembertől pedig élénkpiros áltermése miatt, lángoló. Virágait gyermekkorunk meséiből feltehetőleg mindenki ismeri, de legszorosabban vidékünkhöz kapcsolódó irodalmi előfordulása a Kriza János Vadrózsák című székely népköltési gyűjteménye.

Híres továbbá a csipkebogyó C-vitamin tartalmáról is, mely a citroménak a tízszerese, de csak hatvan fok alatt őrzi ezt meg, úgyhogy tea készítésekor ezt tartsuk szem előtt. Bor is készül belőle – olvasom – és már a leírásból is úgy tűnik, érdemes megkóstolni. S ha már fűszernövényről van szó, virágának szirmait saláták ízesítésére is használhatjuk. Persze ez nem a hagyományos székely konyha, de a saláta már eleve nem a klasszikus kaszás-székely eledel. Szóval ki annak eszegetésére adja fejét, néhány rózsaszín szirmocskával is megküzd valahogy.

Gyermekjátéknak sem utolsó: figyelemkeltő színe az apróságokat odavonzza, a kicsi bogyókat érdekes szedegetni, megkaparintás után pedig az sem baj, ha belekóstolnak.

Csipkének sem hiába nevezik: szúrós, tövises ágai kicsipkézik az óvatlan gyűjtögető bőrét, és maguk a bogyók is enyhén szúrósak tudnak lenni a bennük levő kaparó szőröktől. De nemcsak az ember, hanem a madarak is hasznát veszik a vadrózsának: verebek, cinkék és más apró madarak ügyesen megbújnak e karcos dzsungelben, sőt nem csak védelemmel, de élelemmel is szolgál nekük, hiszen télen például még a nagytestű fenyőrigó is fogyasztja a bogyókat.

6 megjegyzés:

Ati,  2010. október 11. 19:00  

Nagyon hasznos kis cikk. Megint tanultam néhány új dolgot. Köszönöm nektek. :)

pinty,  2010. október 12. 13:47  

Egy igazi gyurgyalagos bejegyzés! Izes szóképekkel...nyámi-nyámi

cinege 2010. október 12. 21:36  

...ès díszítésnek sem utolsó

Gyurgyalagok 2010. október 13. 9:08  

Örülünk, h tanulságosak és étvágygerjesztőek voltunk :) És hát magunk sem értjük dekoráló tulajdonságáról hogyan is feledkezhettünk meg...

Ari,  2010. október 16. 12:48  

Épp most főtt meg a hecserli lekvár, nagyon finom lett.

Helga,  2010. október 17. 22:29  

Remélem Andinál majd lesz alkalmunk megkóstolni a hecserli lekvárt :)

Related Posts with Thumbnails
free counters
Jelenleg

látogató olvassa a gyurgyalagokat

  © Blogger templates Newspaper III by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP