2015. január 14., szerda

Madáretetős pillanatok

Nagy a nyüzsgés hetek óta a madáretetőink táján. Csak kapkodjuk a fejünket, olyan sok a látogató. Ősszel beszereztük és gondosan tároltuk vendégeink számára a diót, almát és napraforgót. A hideg beálltával gondosan tálaltuk is az elemózsiát:



Ma a VI. osztályosokkal pár pillanatra meglógtunk a tanóráról, és újabb etetőt helyeztünk ki,



s lestávból vártuk a látogatókat. Jöttek is tömegesen, a már alig maradt hófoltos udvaron levő etetőinkhez:

 ellenfényben

 mezei veréb

 széncinege

 szajkó (Matyimadarunk)

 lesben 

 napraforgó bontó pózban

 
 barátcinege fent és lent

almát nassoló kék cinege

 diólesen a csuszka

ablakban a széncinege

Röpke madaras pillanataink végén egy csoportkép a lelkes etető gyereksereg egy részéről

és egy kis versike:

Madaras reggel

Valamikor reggelibe,
mikor madaraink etetnénk,
sok madár egyszeribe
repül szemünk elé.

Kék cinege, széncinege,
szeretik a magvakat,
de a kicsi csuszka,
főként diót eszeget.

Szajkó és barátcinege,
erdei pinty, s Mátyásmadár
is szereti az eledelt,
s köszönetként csiripel.

Minden reggel etetünk,
hogy boldogak lehessünk,
mert a madár oly üdítő,
ha meglátod kedved eljő.

(Marhárt Antónia, VI. A osztály)


Tavaszt hirdető nyitnikék-nyitnikéktől, szarkáktól és szajkóktól hangos madáretetős pillanataink a tavaszi bizsergést is felébresztették bennünk :)

0 megjegyzés:

Related Posts with Thumbnails
free counters
Jelenleg

látogató olvassa a gyurgyalagokat

  © Blogger templates Newspaper III by Ourblogtemplates.com 2008

Back to TOP